A kérdés eldőlt, a bankok elveszítik a devizaadósokkal szembeni csatát – állítja Léhmann György. A siófoki ügyvéd egy, a luxemburgi Európai Uniós Bíróság előtt lévő magyar érdekeltségű ügyben született friss bírósági főtanácsosi indítvány alapján jutott arra a következtetésre, hogy a magyar devizaadósoknak nyert ügye van a bankokkal szemben.

Ezerszám küldött szét keresetlevél-mintákat az interneten, s már érkeznek vissza kitöltve, melyben megbízzák az adósok Léhmannt ügyük bíróság előtti képviseletével.
A jogász azt mondja, Róna Péter nyomdokain halad. Az idehaza somogyi, kisasszondi birtokán élő, amúgy Oxfordban tanító közgazdász mondta ki először, hogy közgazdaságilag tisztességtelen kölcsönszerződést írattak alá a bankok az adósokkal.
– Most ugyanezt a jog nyelvén fogalmazza meg Verica Trstenjak, a luxemburgi európai bíróság főtanácsosa – így Léhmann György. – Az alapproblémát Rónával együtt már korábban is érzékeltük: nem lehet tisztességes az, ha a kölcsönszerződés egyoldalú szerződés-módosítási lehetőséggel ruházza föl a bankot. A devizakölcsön 2004-től kezdett elterjedni idehaza, s ezt a törvénytelen eljárást a bankrendszer attól fogva ráerőltette a társadalomra, holott egy 1993-as uniós irányelv tiltja.

Ezerszám küldött szét keresetlevél-mintákat az interneten, s már érkeznek vissza kitöltve, melyben megbízzák az adósok Léhmannt ügyük bíróság előtti képviseletével.
A jogász azt mondja, Róna Péter nyomdokain halad. Az idehaza somogyi, kisasszondi birtokán élő, amúgy Oxfordban tanító közgazdász mondta ki először, hogy közgazdaságilag tisztességtelen kölcsönszerződést írattak alá a bankok az adósokkal.
– Most ugyanezt a jog nyelvén fogalmazza meg Verica Trstenjak, a luxemburgi európai bíróság főtanácsosa – így Léhmann György. – Az alapproblémát Rónával együtt már korábban is érzékeltük: nem lehet tisztességes az, ha a kölcsönszerződés egyoldalú szerződés-módosítási lehetőséggel ruházza föl a bankot. A devizakölcsön 2004-től kezdett elterjedni idehaza, s ezt a törvénytelen eljárást a bankrendszer attól fogva ráerőltette a társadalomra, holott egy 1993-as uniós irányelv tiltja.

A főtanácsos ebben a magyar érdekeltségű, nem devizakölcsönös, hanem fogyasztóvédelmi perben, hazai bíróság kérdésére azt állapítja meg: a szerződés csak akkor lehet tisztességes, ha biztosítja az adós számára is a felmondás lehetőségét az esetben például, ha a szolgáltatás nyújtója egyoldalúan úgy emeli meg az árat, hogy a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés megkötésekor megállapodtak.

A siófoki ügyvéd felhívja a figyelmet: a Luxemburgban tárgyalt ügy ugyan fogyasztóvédelmi, de Verica Trstenjak kihangsúlyozza, hogy „a jelen ügy alkalmat ad arra az Európai Bíróságnak, hogy értelmezési hatáskörét gyakorolva további jogkérdéseket tisztázzon az említett 1993-as uniós irányelv alkalmazásával kapcsolatban”.Ezerszám küldött szét keresetlevél-mintákat az interneten, s már érkeznek vissza kitöltve, melyben megbízzák az adósok Léhmannt ügyük bíróság előtti képviseletével.
A jogász azt mondja, Róna Péter nyomdokain halad. Az idehaza somogyi, kisasszondi birtokán élő, amúgy Oxfordban tanító közgazdász mondta ki először, hogy közgazdaságilag tisztességtelen kölcsönszerződést írattak alá a bankok az adósokkal.
– Most ugyanezt a jog nyelvén fogalmazza meg Verica Trstenjak, a luxemburgi európai bíróság főtanácsosa – így Léhmann György. – Az alapproblémát Rónával együtt már korábban is érzékeltük: nem lehet tisztességes az, ha a kölcsönszerződés egyoldalú szerződés-módosítási lehetőséggel ruházza föl a bankot. A devizakölcsön 2004-től kezdett elterjedni idehaza, s ezt a törvénytelen eljárást a bankrendszer attól fogva ráerőltette a társadalomra, holott egy 1993-as uniós irányelv tiltja.

A főtanácsos ebben a magyar érdekeltségű, nem devizakölcsönös, hanem fogyasztóvédelmi perben, hazai bíróság kérdésére azt állapítja meg: a szerződés csak akkor lehet tisztességes, ha biztosítja az adós számára is a felmondás lehetőségét az esetben például, ha a szolgáltatás nyújtója egyoldalúan úgy emeli meg az árat, hogy a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés megkötésekor megállapodtak.

A siófoki ügyvéd felhívja a figyelmet: a Luxemburgban tárgyalt ügy ugyan fogyasztóvédelmi, de Verica Trstenjak kihangsúlyozza, hogy „a jelen ügy alkalmat ad arra az Európai Bíróságnak, hogy értelmezési hatáskörét gyakorolva további jogkérdéseket tisztázzon az említett 1993-as uniós irányelv alkalmazásával kapcsolatban”.– Az ítélet pedig innentől kezdve formaság, a bíróság egyetlen főtanácsosának indítványából egyenesen következik – teszi hozzá Léhmann. – Ha tehát az ilyen szerződések az uniós jog szerint tisztességtelenek, akkor az összes magyarországi devizaszerződés is az. Persze, nem az egész szerződés semmis, csak a megállapodás egy feltétele és azt kell megszüntetni. Ezt azonban csak bíróság tudja megállapítani, bíróság által lehet a szerződéseket érvényessé tétetni. A szerződés tisztességtelen elemét tehát kiiktatja a bíróság az uniós irányelv figyelembe vételével, majd az adós fizeti tovább a törlesztőrészleteket, csakhogy az addiginál lényegesen kevesebbet, már a tisztesség keretein belül.

A jogász azt is kiszámolta forintra-fillérre, hogy mi a tisztességes és mi nem. Például ha valaki 2008-ban 134 ezer svájci frank alapú kölcsönt vett fel háromszáz havi futamidővel úgy, hogy a törlesztőrészlet akkor 88.700 forint volt, az esetben ma törvényesen ez szerinte 119.600 forint. Szemben azzal, hogy egy ilyen konkrét, a valóságban is létező kölcsönszerződés alapján a havi fizetendő 2011-re 160 ezer forintra emelkedett. Az új, immár tisztességes törlesztőrészlet azonban Léhmann szerint csak bírósági úton kényszeríthető ki. Amikor felvetjük neki, hogy természetesen a pereket szorgalmazza, hiszen ebből él, azt feleli:
– Az adósoktól elvárok annyit hogy lépjenek a saját érdekükben, ne várjanak a sült galambra, különösen arra nem, hogy majd az állam (kormány, stb.) megsegíti, ahogyan mondják, „megmenti” őket. Én a magam részéről egyetlen fillért se kérek az ügyfelektől. De való igaz, kéne még vagy ötven hozzám hasonló kolléga, egymagam alighanem kevés leszek...

A jogász arra is megfelel, hogy amióta Trstenjak asszony állásfoglalása napvilágot látott, miért nem ugrott az ügyre idehaza jogászok egész hada:
 – Az országos ügyvédi kamara elnöke egy tévévitában azt mondta mellettem ülve: nem lehet egyenként perbe fogni a bankokat, mert akkor összeomolna a bankrendszer. A közjegyzők országos kamarájának elnöke meg egyenesen följelentett, mert azt mertem állítani, hogy közreműködői voltak a tisztességtelen szerződéskötéseknek, annak, hogy számosan kerültek utcára emiatt. Itt tartunk. Persze, hogy hallgat a jogász társadalom. Gondoljunk csak bele: ha tényleg mindenki perelne, nem csak a törlesztőrészletek drasztikus csökkenése érintené érzékenyen a bankokat. Ott vannak még a korábbi, több évi túlfizetések, nem beszélve a fölmondott szerződések utáni kártérítésről. Ha igazam van, nem kétséges, hogy bedől a bankrendszer...

/www.sonline.hu/